A szervezett bűnözés egyre nagyobb terjedésével a bűnöző csoportoknál mértéktelenül nagy mennyiségű pénzeszköz és vagyon halmozódik fel. A bűncselekményből származó vagyon egy részét újra bűnözésre fordítják, azonban nagyobb részét igyekeznek a törvényesen működő gazdaságba forgatni.
A pénzmosás lényege, hogy a bűnös úton szerzett jövedelmet, vagyont elrejtsék, azonosságát megváltoztassák és legális forrásból származónak tüntessék fel. A tisztára mosni kívánt vagyon származhat más által elkövetett bűncselekményből, de lehet saját bűncselekmény eredménye is.
A globalizációval az illegális úton szerzett jövedelmek tisztára mosása határokon is átnyúló tevékenységgé vált, ezért nem csak az egyes államok, de a nemzetközi közösség is összefogva lép fel azért, hogy a szervezett bűnözésből származó vagyon bejutását a legális gazdasági folyamatokba meggátolja.
A pénzmosást végző legtipikusabb bűnöző csoportok a kábítószer kereskedők, terroristák, csempészek, embercsempészek, emberkereskedők. Az emberkereskedők csoportját is fel lehet osztani további három csoportra aszerint, hogy mire irányul: szexuális kizsákmányolásra, más személy munkavégzésének kizsákmányolására vagy szervkereskedelemre.
Látható, hogy a pénzmosás igen súlyos bűncselekményekhez kapcsolódóan valósul meg, ezért üldözése az alapbűncselekmények elleni hatékony fellépést is szolgája, elősegítve felderítésüket valamint a belőlük származó jövedelem újbóli felhasználásának megakadályozását.
Magyarországon a pénzmosás alapesetét egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, a törvényben meghatározott minősítő körülmények esetén a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Minősítő körülmény, ha a bűncselekményt üzletszerűen; különösen nagy vagy azt meghaladó értékre; pénzügyi intézmény vagy a törvényben felsorolt más szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként; hivatalos személyként vagy ügyvédként követik el.
Fontos tudni, hogy nem csak a szándékosan, de a gondatlanul elkövetett pénzmosás is büntetendő, a büntetés ebben az esetben két évig terjedő szabadságvesztés.
Pénzmosás esetén intézkedésként vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amely a bűncselekmény elkövetéséből származik vagy annak a helyébe lépett.
A magyar Btk. nem csak a pénzmosást, de a pénzmosáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztását is büntetni rendeli. A bejelentési kötelezettség alapja a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (PMT tv.). A törvény 1. §-a sorolja fel azon szolgáltatókat, amelyek kötelesek a tevékenységük során észlelt pénzmosásra utaló adatról, tényről vagy körülményről a hatóságnak bejelentést tenni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása akár 2 év börtönbüntetést is vonhat maga után.